A politikusok rengetegszer élnek vissza hatalmukkal, ki pénzért, ki még nagyobb hatalomért. Előtérbe helyezik saját és a tőkés réteg érdekeit. Az emberek pedig sokszor vakon követik őket. 

Hazánkban a politikusok szerepét sokszor a választók és bizony maguk a politikusok is másként látják, mint ami valójában lenne. A választók bizonyos  politikusoknak túl nagy jelentőséget tulajdonítanak, ki Orbánnak, ki Gyurcsánynak de lényegében a személy és az oldal kérdése nem releváns. Maga a tény, hogy ez így van viszont probléma. Orbánnak már-már személyi kultusza van némely körökben és ez rendkívül rossz előjel. Személyének jelentősége ugyan megkérdőjelezhetetlen, hogy ez pozitív vagy negatív, az nézőpont kérdése és az idő majd eldönti. Ugyanakkor egy normálisan működő demokráciában, társadalomban nem alakulhatna ki minimális személyi kultusz sem. 

Sokat elárul társadalmunkról, ahogy a politikusokra tekintünk. Időszerű lenne lassan ráébredni, hogy egy politikus nem főnöke az embereknek, nem előkelőség, nem úr! Nyersen fogalmazva a politikus egy szolga! Normális körülmények között azért választják meg az emberek, hogy rajta keresztül gyakorolhassák hatalmukat, képviselje érdekeiket, kiálljon jogaikért. A politikusok nagy része oldaltól függetlenül, azonban visszaél hatalmával. A többség helyett előtérbe helyezi a multik, a tőkés réteg érdekeit, -hiszen a tőke mindig dörgölőzik a hatalomhoz- a jogalkotás során inkább nekik kedvez! Ezt pedig teszi még több hatalomért esetleg még több pénzért.

Magyarországon sajnos még mindig jelen van az 1989 előtti rendszer azon hagyatéka, hogy minél magasabb hatalmi pozícióban lévő ismerősei vannak valakinek, annál könnyebben intézi ügyeit, kap beosztást vagy akár nyer pályázaton milliókat. Ennél fogva sokaknak érdeke hatalmon tartani az aktuálisan ott lévőket és már csekély előnyért hajlandók tudomást sem venni visszaélésekről. A politikusok pedig a hatalom és pénz részegítő mámorában sokszor elfelejtik, miért is lettek politikusok. Saját fizetésemelésüket simán megszavazzák, helyzetbe hozzák haverjaikat, ismerőseiket, amellyel saját maguk vagyonát is gyarapítják, hiszen illik vissza “csepegtetni”. Földjeik, birtokaik vannak, melyek ugyan hivatalosan nem a saját tulajdonuk, de mindenki tudja, hogy valójában kié is a vagyon. Ez nem csak a jelenlegi kormányra igaz, hanem az előtte lévőkre is. A jelenleg hatalmon lévők viszont egyre pofátlanabbul, kevésbé titkolva teszik! Nemzetről, családról, dolgozó kis emberekről beszélnek, a nekik nem tetsző vagy a képbe belerondító problémákról pedig tudomást sem vesznek.

A politikusi létnek nem csak stadion átadásból és beszéd mondásból, drága autóval és sofőrrel furikázásból kellene állnia, -tudom picit túlzás- hanem bizony problémák megoldásából is. Beszélgetni kellene az emberekkel, nem kerülni őket. Nem degradálni az ellene szavazókat, hanem segíteni. Társadalmi változást gyűlölet keltéssel nem lehet elérni. Talán nem is érdek...